,,Kereken 25 éve, 1983. november 10-én jelent meg a milliárdos károkat okozó számítógépes vírusok őse.
Az első működőképes vírust az informatikai legendárium szerint Fred Cohen, a Dél-Kaliforniai Egyetem számítógép-tudományi doktorandusza írta 25 éve. Alig nyolc óra alatt elkészült vele, és a következő számítógép-biztonsági szemináriumán, november 10-én be is mutatta. A tanár, Leonard Adlerman vírusnak nevezte el a VD nevű grafikai alkalmazásba rejtett programot, amely a felhasználók hozzáféréseit kihasználva terjedt szét a számítógépekben, illetve a hálózatba kötött gépek között.
Egy másik legenda szerint az első vírus egy évvel korábban jelen meg, szülőatyja pedig Richard Skrenta volt. A 15 éves amerikai diák flopin csereberélt illegálisan játékprogramokat a barátaival. Egy játékot megtoldott egy apró programmal, amelynek az Elk Cloner nevet adta. A program villámgyorsan terjedt tovább az adathordozókon, és minden ötvenedik alkalommal elsötétült az adott felhasználó számítógépének képernyője, majd Skrenta egy versikéje jelent meg rajta. A számítógépes vírus születésének pontos körülményei tehát a múlt ködébe vesznek, az viszont biztos, hogy Fred Cohen dolgozta ki a vírus ma is érvényes meghatározását. "A számítógépvírus olyan program, amely megváltoztat más programokat és hozzájuk fűzi magát" – áll az 1984-ben elkészült PhD-dolgozatban.
A vírusok és közeli rokonaik, a önmagukat gazdaprogram nélkül sokszorosító férgek és a biztonsági réseken keresztül idegeneknek hozzáférést biztosító trójai faló programok száma a nyolcvanas évek közepe óta emelkedik, az utóbbi években exponenciálisan. "Jelenleg naponta ötezer, vagyis évente majdnem kétmillió új kártékony program jelenik meg" - mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) Jevgenyij Valentinovics Kaspersky, a vírusirtó programokat fejlesztő Kaspersky Lab alapítója. Skrenta csak viccelődött, Cohen a tudományt akarta előbbre vinni, a mai vírusok alkotói viszont csalni akarnak. "Profi bűnözőkkel van dolgunk" – mondta Kaspersky. A bandák bankszámlaadatokra, hitelkártyaszámokra, felhasználónév-jelszó párosokra és virtuális identitások egyéb elemeire vadásznak.
25 éves korára a számítógépes vírus komoly anyagi fenyegetéssé nőtte ki magát. Németországban például a szövetségi bűnügyi hatósághoz 2007-ben összesen 34 200 feljelentés érkezett számítógépes bűntényekről, és a kölni tartományi bíróság egy döntése alapján minden németországi banki ügyfélnek magának kell gondoskodnia a számítógépe biztonságáról, ha online banki szolgáltatásokat akar igénybe venni, különben a bank nem téríti meg az esetleges károkat.
Az első igazán fertőző vírus, az 1992-es Michelangelo több mint 10 ezer számítógépet tett tönkre. A Windows terjedésével párhuzamosan aztán a kilencvenes évek közepétől elszaporodtak a Windowsra írt vírusok is. Nagy karriert csináltak a Wordben elbújó makrovírusok és az e-mailben terjedő vírusok is, mint például az 1999-es Melissa. A vírustermelés tempójával Kaspersky szerint ma már lépést tartanak a vírusirtók. Egy-egy újabb vírus felfedezése után legfeljebb 40-60 perc telik el, mire a biztonsági program frissítése eljut az ügyfelekhez - mondta a szoftvercég orosz alapítója." MTI
Forrás: Index-Tech
http://index.hu/tech/biztonsag/virs081111/
valamint Farmosi-Kis-Szegedi: Víruslélektan. (Bp., Cédrus Kiadó 1990) c. könyve szabadon olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtár,,ban” is, e-könyv, azaz lektronikus könyv formájában: (katt alább!)
Egy másik legenda szerint az első vírus egy évvel korábban jelen meg, szülőatyja pedig Richard Skrenta volt. A 15 éves amerikai diák flopin csereberélt illegálisan játékprogramokat a barátaival. Egy játékot megtoldott egy apró programmal, amelynek az Elk Cloner nevet adta. A program villámgyorsan terjedt tovább az adathordozókon, és minden ötvenedik alkalommal elsötétült az adott felhasználó számítógépének képernyője, majd Skrenta egy versikéje jelent meg rajta. A számítógépes vírus születésének pontos körülményei tehát a múlt ködébe vesznek, az viszont biztos, hogy Fred Cohen dolgozta ki a vírus ma is érvényes meghatározását. "A számítógépvírus olyan program, amely megváltoztat más programokat és hozzájuk fűzi magát" – áll az 1984-ben elkészült PhD-dolgozatban.
A vírusok és közeli rokonaik, a önmagukat gazdaprogram nélkül sokszorosító férgek és a biztonsági réseken keresztül idegeneknek hozzáférést biztosító trójai faló programok száma a nyolcvanas évek közepe óta emelkedik, az utóbbi években exponenciálisan. "Jelenleg naponta ötezer, vagyis évente majdnem kétmillió új kártékony program jelenik meg" - mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) Jevgenyij Valentinovics Kaspersky, a vírusirtó programokat fejlesztő Kaspersky Lab alapítója. Skrenta csak viccelődött, Cohen a tudományt akarta előbbre vinni, a mai vírusok alkotói viszont csalni akarnak. "Profi bűnözőkkel van dolgunk" – mondta Kaspersky. A bandák bankszámlaadatokra, hitelkártyaszámokra, felhasználónév-jelszó párosokra és virtuális identitások egyéb elemeire vadásznak.
25 éves korára a számítógépes vírus komoly anyagi fenyegetéssé nőtte ki magát. Németországban például a szövetségi bűnügyi hatósághoz 2007-ben összesen 34 200 feljelentés érkezett számítógépes bűntényekről, és a kölni tartományi bíróság egy döntése alapján minden németországi banki ügyfélnek magának kell gondoskodnia a számítógépe biztonságáról, ha online banki szolgáltatásokat akar igénybe venni, különben a bank nem téríti meg az esetleges károkat.
Az első igazán fertőző vírus, az 1992-es Michelangelo több mint 10 ezer számítógépet tett tönkre. A Windows terjedésével párhuzamosan aztán a kilencvenes évek közepétől elszaporodtak a Windowsra írt vírusok is. Nagy karriert csináltak a Wordben elbújó makrovírusok és az e-mailben terjedő vírusok is, mint például az 1999-es Melissa. A vírustermelés tempójával Kaspersky szerint ma már lépést tartanak a vírusirtók. Egy-egy újabb vírus felfedezése után legfeljebb 40-60 perc telik el, mire a biztonsági program frissítése eljut az ügyfelekhez - mondta a szoftvercég orosz alapítója." MTI
Forrás: Index-Tech
http://index.hu/tech/biztonsag/virs081111/
valamint Farmosi-Kis-Szegedi: Víruslélektan. (Bp., Cédrus Kiadó 1990) c. könyve szabadon olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtár,,ban” is, e-könyv, azaz lektronikus könyv formájában: (katt alább!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése